Inspirációs képek

Drágáim!<3

Úgy döntöttem, hogy hozok ma pár -számomra- inspiráló képet, hiszen ezeknek rengetegszer hasznukat lehet venni, mindenféle szempontból.

A kritikát hamarosan hozom, remélem, hogy már holnap fel tudom majd tenni. Addig is szívesen várok még blogokat, nyugodtan küldhettek, vagy esetleg blogajánlót is kérhettek^^

Remélem, hogy tetszeni fognak a képek, hamarosan még jelentkezem!

Puszi xX

~BLOGAJÁNLÓ~

Sziasztok

Ma egy -szerintem- csodás blogot szeretnék megosztani veletek. Úgy gondoltam, nem hagyhatom ki, hogy ne mutassam meg másoknak ezeket a csodás irományokat, amikre a napokban bukkantam rá és azonnal függővé is tettek. Na, akkor vágjunk is bele!

A blogot Jane Doe írja, elképesztő fogalmazással és igazán bő szókinccsel, amelyek így együtt azonnal magával ragadnak, és egyszer csak azt veszed észre, hogy már a felénél tartasz. Nem is tudom, hogy eddig miért nem hallottam erről a blogról.

A Bloggerina verseket ír, és olvasás közben csak ámulunk és bámulunk. Viszonylag sok verset publikált már, ezt nagy örömmel láttam, és azt is, hogy ilyen tehetségesen rajzol és költ. Mindenképpen érdemes mindenkinek benéznie ide, függetlenül attól, hogy szereti az irodalmat vagy az efféle irományokat, én tényleg csak ajánlani tudom!

A blogot IDE kattintva meg tudjátok lesni, és remélem, hogy rengeteg pozitív visszajelzést fog kapni az írónő.:)

És akkor most jöjjön az én személyes kedvencem, amibe azonnal beleszerettem, és miután elolvastam könnyes szemeimet kellett törölgetnem. Bízom benne, hogy sok embernek el fogja még nyerni a tetszését.

Ha tudtad volna

"Volt egyszer egy madár, aki igazán szeretni akart. De őt sohasem szerette senki. Apró volt és csúnya, szenes tollai melengették boldogtalan szívét. Otthontalanul rótta a rózsaszín naplementéket, és sohasem talált haza. Talán a szeretet lett volna az otthona? De igazán sosem lelte meg, amit keresett. Rózsaszín fellegekből falatozott, és mire az összes felhőrengeteget befalta, lement a nap. Mindig csak mohón akart, s mikor megkapta, amiért áhítozott, sohasem volt elégedett. Csak falta az egeket és falta, a fáknak csivitelt, pedig igazán senki sem hallotta meg őt soha. Hiszen nem is beszélt semmiről. A fák pedig igazán csak azt hallották meg, aminek volt értelme. Hát ezért jártak le esténként a koszorúslányok leandereket szedni a mezőre, és aztán kiöntötték lelküket egymásnak a fák tövében. Vajjal és virágporral megkent uzsonnájukat és egymás lelkét költötték el a napfényes virágszirmokon. Bár ilyen lett volna a madár lelke is! De ő nem tudta. Ó, nem a te hibád, te balga. Hisz te nem tudhattad. Ha tudtad volna, talán igazán szerethettél volna. Akkor talán igazán szép lehettél volna."

~Előszó~

Drága ide tévedő blogger!

Üdvözöllek ezen a blogon! Igen - igen, már megint egy újabb design blog, de azért remélem, hogy rengeteg mindenben a segítségedre lehetek, és sok, számodra felhasználható dolgot találsz majd.:)

Idővel - amíg minden rendeződik itt - kérhetsz fejlécet, teljes design-t, png képeket, kritikát és más egyéb dolgot is.

Megpróbálok mindenben segíteni és sok új ötletet adni a blogoláshoz, remélem sikerrel.

Egyelőre még csak kritikákat vállalok, de azt minden mennyiségben! :)

Még jelentkezem a napokban pár blogajánlóval és még sok - sok finomsággal^^

Addig is puszi:
Liliana C.